Emelő működésének elmélete
Az emelő alapelve származtatható Newton mozgástörvénye, és a modern statika felhasználásával. Fontos megjegyezni, hogy az elvégzett munka mennyiségét az erő és távolság szorzata adja. Mondjuk hogy emelő segítségével egy adott tömeget fele akkora erővel megemeljünk, az erő alkalmazásának helyének a forgásponttól vett távolsága a kétszerese kell hogy legyen a megemelendő tömeg és a forgáspont távolságának. Például, hogy a felére csökkentsük a forgásponttól 1 méterre levő tömeg megemeléséhez szükséges erőt, a forgáspont túloldalán attól 2 méterre kell kifejtenünk az erőt. Az elvégzett munka mennyisége mindig állandó és független a kar méretétől (egy ideális kart feltételezve). A kar egyedüli szerepe, hogy az erőt a megfelelő távolságra eljuttassa.
Arkhimédész volt az első aki kifejtette az emelő elvét, mondván:
„Egyenlő távolságban lévő (azonos nagyságú) tömegek egyensúlyban vannak, míg különböző távolságba lévő egyenlő tömegek nincsenek egyensúlyban, hanem annak a tömegnek az oldalára billennek, amelyik nagyobb távolságban van.”
Arkhimédész híres mondása: „Πα βω και χαριστιωνι ταν γαν κινησω πασαν.” („Adj nekem egy szilárd pontot és egy emelővel az egész világot kifordítom a sarkából.”)
Az emelő törvénye
Az emelő törvénye kimondja, hogy az erőnek a forgáspontra vonatkozó forgatónyomatéka egyenlő a teher forgatónyomatékával:
P × p = Q × q
Vagy másképpen megfogalmazva:
Teherkar × Tehererő = Erőkar × Erő
Ha például 1 gramm tollat és egy 1 kg-os követ akarnánk egyensúlyba hozni, a toll 1000-szer távolabb lenne a forgásponttól mint a kő; ha 1 kg követ egy másik 1 kg-os kővel egyensúlyoznánk ki, a forgáspont középen lenne.
Emelő más értelemben
Emelőmagasság
Az a magasságkülönbség, amelyre például a szivattyú a folyadékot felemeli.
Emelőmágnes
Darukon vastárgyak (ócskavas, lemez, sín) emelésére horog helyett alkalmazott tányér, vagy patkó alakú mágnes.
Emelő
Emelőnek nevezzük azokat az eszközöket, ahol a teher egy olyan merev rúdra van erősítve, ami egy pontján elforgathatóan rögzítve van. Ilyenkor a forgástengelytől minél távolabb mozgatjuk a rudat, annál kisebb erő kifejtése elegendő. Ha a teher és a mozgatási pont a tengely egyazon oldalán van, akkor egykarú emelőről beszélünk (pl. talicska). Ha a tengely a teher és a mozgatópont között van, akkor kétkarú emelővel van dolgunk (pl. feszítővas) – ilyenkor a teher a mozgatással ellentétes irányba indul meg.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.